Az állattenyésztés során a legtöbb állatfajta esetében kialakítanak a tenyésztők egy ideális, elképzelt példányt. A minőségi bírálatok során ez lenne a 100 pontos állat. A standardnak esetenként külső és belső (pl. "vérmérséklet", taníthatóság) tulajdonságok is elvárásai, de a hullámos papagájnál ez csak a külső jegyekre korlátozódik. Mivel már rég megdőlt az egykori 21, majd 23 cm-es testhossz elvárása, így (tudomásom szerint, bár régóta nem foglalkoztam madárbírálattal) a jelenlegi (német AC) standard nem ír elő legnagyobb méretet, egy-egy szép hullámos akár énekes papagáj nagyságú is lehet. Továbbra is fontos szempont a fejforma, az alkat (testtartás), a tollazat, végtagok hibátlan (színre megfelelő, zárt tollazat, karomhiba pontlevonást jelent) megjelenése. A hullámos papagájnál speciális minősítési feltétel a nyaki flitterek számának, elhelyezkedésének bírálata.
Ezek a nagytestű, sok esetben szinte túltenyésztett madarak sokkal szelídebbek, nyugodtabbak, mint vadalakú társaik, de esetenként érzékenyebbek is a tartási feltételekre, tenyésztésük sok nehézséget okozhat még a tapasztalt madarásznak is. A hazai madárpiacokon jelenleg 3-5000 Ft körüli összegért (ezek tenyésztői árak, nem tévesztendők össze a viszonteladók "bolti" áraival) kapható standard madarak általában nem érik el a 90 pontot, de hobbimadárként értékesebbek lehetnek, olykor több százezer forintos társaiknál, mivel náluk kevésbé érzékenyek eleségre, elhelyezésre, viszont sokkal szelídebbek, mint a kis termetű (vad alakú) fajtársaik, melyeknek kézre szoktatásához sokszor csak a csípések elviselésén át vezet az út.
A betegség első jele lehet a felborzolt tollazat és a fénytelen szemek. Emellett lehet, hogy a madár a szokásosnál többet alszik a fejét a szárnya alá dugva. Amint észreveszed ezeket a jeleket, azonnal kérd ki állatorvos tanácsát, így a problémát az orvos már a kezdeti stádiumban kezelni tudja. Ellenőrizned kell a madár csőrét és karmait, figyelned kell a hímek és a tojók szokatlan viselkedését.
Csőr és karmok
A törpepapagáj csőre és karmai túl nagyra nőhetnek, ami miatt a madár kényelmetlenül érzi magát. Kérd ki szakember tanácsát a karmok és a csőr ápolásával kapcsolatban.
Tojók
Előfordul, hogy egy egyedül tartott tojó elkezd tojni, és túlságosan sok tojást rak. Ezek a tojások terméketlenek és nem kelnek ki. A tojó maximum öt tojáson ülhet, a többi tojást távolítsd el. Hogy a tojó abbahagyja a tojásrakást, változtatnod kell a környezetén. Tedd a kalitkát egy hűvösebb, félárnyékos szobába néhány hétre, vagy esetleg kérd meg egy barátodat, hogy átmenetileg vegye magához a madaradat.
Hímek
A hímek mind a fiókákat, mind pedig a tojót felöklendezett magokkal etetik a fészekrakás idején. Ha egy hímet kedvencként tartunk, lehet, hogy követi ezt az ösztönét. Ilyenkor esetleg megpróbálja etetni a tükröt, ágakat vagy a játékokat a kalitkában. Ez idővel elmúlik, de ha ilyenkor egy-két hétre hűvösebb, félárnyékos helyre tesszük a kalitkát, az is segít. Egy időre a játékokat és a tükröt is kiveheted a kalitkából. Ne keverd össze ezt a jelenséget a hányással. Ha nem tudod megkülönböztetni, beszélj az állatorvosoddal. Ha a madarad hány, azonnal fordulj az orvoshoz.
Csipkedés
A törpepapagájok gyakran csipkedik a kalitka részeit. Amikor kiengeded őket a kalitkából, a berendezéseket is tönkretehetik. Ez egy normális és ösztönös viselkedés, de bosszantó lehet számodra, különösen az, ha egy tojó fészket váj ki. A csipkedésnek az is oka lehet, hogy nem adsz gritet a madárnak, mely könnyíteni az emésztését, ha ezt pótolod, akkor az megoldhatja a problémát. Az is segíthet, ha felkelted a madarad érdeklődését néhány ártalmatlan dolog iránt (pl. egy darab fa).
Fürdetés
A törpepapagájodat biztatnod kell, hogy fürödjön, adj neki langyos vizet.